Tegyünk egy (képzeletbeli) sétát a faluban, melynek során „végigjárjuk” Dunakiliti főbb nevezetességeit!

Falumúzeum

A falu főutcáján haladva betekintünk a Közösségi Házba.

Itt évek óta működik a Falumúzeum. A mára letűnt kort, eltűnt falusi életet mutatja be rangos múzeumunk. A kiállított eszközök írásos magyarázattal vannak ellátva. A régi falusi élet kellékeit nosztalgiával szemlélhetik azok, akik még ismerték vagy használták a kiállított eszközöket, hitetlenkedéssel vegyes ámulattal pedig azok, akik nem ismerték a régi paraszti életet. A folyószabályozás után fokozatosan nyitott a külvilág felé a falu, így a régi szokások, foglalkozások már csak nyomokban érhetőek tetten. (A Falumúzeum nyitva tartása az IKSZT menüpont alatt megtalálható.) A belépés ingyenes, azonban kihelyeztünk egy „becsületkasszát”.

Római katolikus templom

Kicsit továbbhaladva megcsodáljuk a templom belsejét.

Dunakiliti régi parókiáját 1562-ben alapították. A jelenlegi római katolikus templom a régi kiliti templom tornyával egybeépítve 1910-ben épült. Méretei: 26 m hosszú, 15,5 m széles, tornya 36 m magas, a hajó alapterülete 305 m2. A neogótikus épület belsejét gyönyörű freskók és csúcsíves, színes ill. rózsás üvegablakok díszítik. A természeti katasztrófák nem kímélték a templomot sem. Az 1954-es árvíz a falakon hagyta nyomát: a falfestés körülbelül derék magasságig megrongálódott – szomorú mementóként juttatta eszünkbe, meddig ért az épület belsejében a víz. 2010-ben zajlott a templom külső-belső felújítása. A 100 éves jubileumi megújulás először az épület belsejére koncentrált: elvégezték a falak vízszigetelést, a szentély padlózatának újrabetonozását, márványlapokkal való burkolását, az ajtók, a sekrestye felújítását, az új miséző oltár és ambó elkészítésére, elhelyezésére is sor került, és megszépült a szentély falának kváderköves festése is. Méltó helyet kapott boldog Batthyány-Strattmann László mellszobra és ereklyéje is: a bejárat mellett egy kis oltárfülkében helyezték el ezeket. A templom külső tatarozása után megújult a plébánia épülete is. A templom hivatalos neve: Szent Kereszt Felmagasztalása Templom.

Millenniumi tölgy

A templomlátogatás után megpihenünk az előtte lévő téren álló padon.

1896-ban, a honfoglalás 1000 éves évfordulója alkalmából a hét vezér tiszteletére hét tölgyfát ültetett a község lakossága. Sajnos, az idők folyamán hat kipusztult, azonban egy túlélte a századok viharát. A millenniumi fa a templom előtt terebélyesedik. Nyáron dús, zöldellő lombkoronája enyhet ad az alatta lévő padon megpihenő fáradt turistáknak, lakosoknak. A templom külső felújítása során ápolt tér épült köré, így foglalva egységbe a természet és az ember munkáját.

Németh-villa

A templomnál balra fordulva folytatjuk utunkat, a főútról hamarosan elénk tárul a fákkal körülvett villa.

Németh Viktor nagybérlő, mintagazda volt, így sok embert foglalkoztatott a faluban. Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában fellelhetőek malomtulajdonosi gazdasági iratai is. Sokoldalú tevékenységet végzett: a Dunakiliti Tűzoltó Egyesület elnöke is volt, emellett például iskolai ügyekben is tevékenyen részt vett. Németh Viktor és Mihály nagy hírnevet szereztek a községnek a nemesítéseikkel, a szakszerű növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, valamint gyümölcstermesztéssel is – írja dr. Karácsony István a „Dunakiliti (Kiliti) története” c. könyvében. A villát a Németh család építtette a Pálffy családtól bérbe vett területen 1921-23-ban. Németh Viktor halála után többször gazdát cserélt az épület: államosították, majd sokáig üresen állt. Mára apartmanlakásokat alakítottak ki az épületben. (Németh Viktor sírja a szemben lévő temetőben található.)

Batthyány-kastély

A villa menti kis közben (Villa köz) elsétálunk a főútig. Jobbra a Faluház látható, de balra fordulunk, mert mi a Batthyány-kastély felé vesszük utunkat! Előtte hosszú kerítés, belül fákkal szegélyezett udvar az utca bal oldalán.

A Batthyány-kastélyt 1858-1862 között építették korai historizáló stílusban. Gróf Batthyány József és felesége, Batthyány Ludovika eredetileg vadászlaknak szánták. A grófi család azonban itt nevelte fel gyermekeit, köztük az 1870. október 28-án született Lászlót, aki később a „szegények orvosa” lett. László1896-tól volt orvostanhallgató, majd az egyetem elvégzése után Köpcsényben (Kittsee) praktizált. 1915-ben megörökölte a hercegi címet és vele együtt a Strattmann nevet, majd a trianoni békeszerződés után családjával Körmendre költözött. Áldozatos tevékenysége, földi pályafutása 1931. január 22-én Bécsben fejeződött be.

2003 márciusában boldoggá avatták lelkiismeretes munkájáért, és orvosi csodatételéért (visszaadta egy vak ember látását), rendíthetetlen hitéért. A kastélyban ma a helyi általános iskola működik, mely 1990-ben vette fel községünk híres szülöttének nevét.

Batthyány-kápolna

A Batthyány-kastéllyal szemben álló kis kápolnába térünk be, hogy imádkozzunk Szűz Máriához.

A kápolnát Batthyány Ludovika építtette 1875-ben. 1873-ban súlyos kolerajárvány tört ki a faluban. Dr. Batthyány-Strattmann László édesanyja megfogadta, ha megmenekülnek a halálos kórtól, a Szűzanya tiszteletére épületet emeltet. Így is történt. A kápolnában lévő Szűz Mária-szobor talpazatának felirata: „Mária segíts”. Alatta olvasható: „Hála emlék a betegek gyógyítója sz. Mária tiszteletére állíttatott. Az 1873. évi cholera járvány szerencsés megszűnéséért a boldogult édesanya nemes példájára Gróf Batthyány Józsefné született Batthyány Ludovika Grófnő által.” 2012-ben az önkormányzat támogatásával és a hívek összefogásával felújították a kápolnát kívül-belül.

Duzzasztómű

Hosszú-hosszú sétát teszünk a főutcai kanyar után az első baloldali utcán, a Gyümölcsös utcán végighaladva. 2-3 km-re, külterületen áll a duzzasztómű, amit szintén érdemes megtekinteni. 1977-ben Csehszlovákia és Magyarország megállapodott egy közös dunai vízlépcsőrendszer megvalósításáról (Bős-Nagymarosi erőmű). Eszerint magyar oldalon Dunakilitinél egy víztározó és egy duzzasztómű segítségével a vizet egy mesterséges csatornán a szlovákiai bősi erőműbe vezették volna. Az építés 1978-ban kezdődött. Mivel a munkálatok folyamán környezetvédelmi mozgalmak felhívták a magyar kormány figyelmét az építmény természetkárosító ill. -pusztító hatásaira, így a magyar fél 1989-ben döntött a vízlépcső, ezzel együtt a dunakiliti duzzasztómű építésének leállításáról. A szlovák fél azonban nem hagyott fel az építési tervvel: 1992-ben Dunacsúnynál megépítette a dunakiliti duzzasztómű szerepét helyettesítő létesítményt, és elterelte a Dunát az 1852-1811 fkm között. Ez az intézkedés a Szigetköz vízi világát a szlovákiai helyzettől tette függővé: a medrek nagy része a külföldi döntés értelmében kapott vizet. Ezt enyhítendő a dunakiliti duzzasztómű felett kialakítottak egy fenékküszöböt. A torzóban maradt erőműn átívelő híd maradandó látványt tár a turisták elé.

Történelmi sétánk itt ér véget, de 2021-től – reményeink szerint – gyalogos-, kerékpáros hídon sétálhatunk tovább a Duna-meder felett a szlovákiai Doborgaz irányába.