„A festett képeket hordozó, téglából épített képoszlopok legegyszerűbb típusához tartozik a Dunakiliti és Feketeerdő (Schwartzwald) határában álló Kőkép. […] A 3 m-es oszlop tetejére, felújítása során bádogfedés és új, vashuzalból hegesztett kereszt került. Az egykori fehér, majd sárga meszelést színes kőporos vakolat helyettesíti. A képek számára, az oszlop felső harmadán, az útra néző, s mellette álló két oldalon, 45×55 cm-es, 13 cm mélységű négyzetes fülkéket hagytak. Ezekben voltak a lemezre festett képek. […] A szobrok mindegyikét eltüntették az ötvenes években, így a ma láthatók már utólagos pótlások.” A négyzetes hasáb alakú oszlop jelenlegi állapotában három oldalán kőfaragványokat láthatunk (az idézett tanulmány szerint a határjelölő funkciójú kőoszlopok szántóföld felőli oldalára nem került díszítés): téglaszínű képeket illesztettek a fehérre meszelt oszlopba. Egykor búzaszenteléskor a templomi körmenet idáig zarándokolt.

Perger Gyula „Képoszlopok a Kisalföldön” c. tanulmányában (Cseri Miklós szerk. 1997. A Kisalföld népi művészete. 375–376.)